(írta: Vasné Tóth Kornélia)
Szent Rókus (1293-1327) – ünnepnapja augusztus 16. A pestisben szenvedők, a sebészek, a halottvivők, a gyógyszerészek, az útburkoló munkások, a zarándokok, az utazók, a rokkantak és a rabok védőszentje a XV. századtól. Neve germán eredetű, jelentése bizonytalan (talán: „világi hívő”).
Francia földön, Montpellier-ben született. Felserdülvén remetének állt, vagyonát felosztotta a szegények között, majd Rómába zarándokolt. Útközben pestisjárvány tört ki, Rókus a betegeket gyógyítgatta – legendája szerint – a kereszt jelével. Rómából visszatérőben Piacenzában maga is megbetegedett. Előbb egy angyal, majd egy hozzászegődött kutya ápolta: kenyeret hordott neki, és sebeit nyalogatta. Amikor felépült, hazaindult. Otthon nem ismerték fel, kémnek nézték, és börtönbe vetették. Öt év múlva ott halt meg.
Róla nevezték el a budapesti Rókus Kórházat. Szegeden egy városrészt neveztek el róla, és létezik egy Rókus nevű település Szlovákiában is.
Noha az egyház hivatalosan sohasem avatta szentté, mégis tisztelt és szeretett alakja volt a katolikus jámborságnak.
1485-ben földi maradványait a velenceiek ellopták Montpellier-ből, és Velencébe vitték. Megalapították a Szent Rókus Társaságot (Scuola di San Rocco), melynek tagjai az ő védnöksége alatt betegek gyógyításának szentelték magukat. Hasonló intézményeket: Rókusnak szentelt templomokat, s hozzájuk kapcsolódó közkórházakat ettől az időtől kezdve Európa más országaiban, így hazánkban is alapítottak (Pesten 1796-98 között épült fel).
Zarándokruhában ábrázolják, sebbel a combján; egy kutya van a közelében egy szelet kenyérrel. A pestis ellen fohászkodnak hozzá. (Sebestyén, illetve Kozma és Dámján orvosszentek társaságában is ábrázolják).
Érdi vonatkozás
„a kápolna a budai út felé, a régi római út és a török mecset mellett 1734-ben épült, a nagy pestis alkalmával Szent Rosalia és Fábián Sebestyén tiszteletére, a község által tartatik fel, egy haranggal van ellátva, mely harang St. Rochus és Szent Kereszt tiszteletére van szentelve.” (Kereskényi Gy. 1886. 10. o.)
A Külső-Római úton áll az 1734-ben emelt kápolna – erősen megújított formában. Homlokzatán dombormű látható. Az oltárt korábban csodálatos, a XVIII. században készített, Szent Sebestyént és Szent Rókust, valamint a gyermek Szent Rozáliát ábrázoló fából faragott szobrok díszítették. A kápolna előtt régen egy Szentháromság-oszlop állt. Régi fényképfelvétel tanúsága szerint a kápolna kőkerítésének sarkán, népies bájjal megformált Piéta szobrot helyeztek el, amely ma a plébánia udvarán tekinthető meg. A kápolna legutóbbi helyreállítása 1984-ben történt.
Szent Rókus ábrázolása a felső combján pestises keléssel
Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália kápolna (Érd)
Szent György, Nepomuki Szent János, Szent Mihály, Szent Rókus, Szent Rozália, Szent Sebestyén, Szent Walburga, Szent Bernadetté,
Szent életű Bogner Mária Margit